ÍNYENCEKNEK | A solymári vár

SOLYMÁRI VÁR 360

Akár a helyszínen, akár otthonról lehetőség van a vár két ismertebb építészeti periódusát, a gótikus és a reneszánsz solymári várat, illetve annak feltételezett látványát élményszerűen megtekinteni. Nem kell mást tenned, mint követni az alábbi képeket és az alájuk írt instrukciókat. Ha a helyszínen tartózkodsz és a mobilodat használod a 360 fokos vártúrához, mindenképpen tartsd szemelőtt a vár házirendjére vonatkozó szabályokat! Kérjük, hogy a videók kedvéért se mássz fel a falakra, vagy veszélyes magasságba a romokon, és a videók megtekintésével ne zavarj másokat!

TÁJOLÁS: Ha éppen a várban tartózkodsz, lépj 8 lépést a bejárattól dél felé. Majd fordulj nyugatra, és úgy indítsd el a fenti videót! Mobiltelefonoddal körbenézhetsz az egykori helyszínen. "Ön a solymári vár hajdani kapubejáróban áll, 1390-ben. Csanyóci "Tót" Benedek a várnagy, a tulajdonos pedig maga az építtető, Lackfi István nádor. Bár jelenlegi ismereteink hiányosak a bejáratot illetően, mégis erősen valószínű, hogy a várba vezető első bejárat valahol a keletre néző körítőfal mentén lehetett, amihez kívülről egy híd is kapcsolódhatott. A solymári vár udvara a várdomb adottságainak megfelelően egy hosszan elnyúló, kiszélesedő ovális formájú szűk tér lehetett. A várudvaron a déli fal mentén kis kiegészítő funkciójú, valószínűleg fa szerkezetes épületekben foglalhatott helyet a téglapadlójú konyha, az istálló és a mindennapi élethez szükséges egyéb nélkülözhetetlen funkciójú helyiségek."

TÁJOLÁS: Ha éppen a várban tartózkodsz, lépj a palotaépület romjaihoz a két ablaknál, és fordulj nyugat felé. Mobiltelefonoddal körbenézhetsz az egykori helyszínen. "A solymári vár földszinti palotaszobájában áll. 1403-ban vagyunk, a vár tulajdonosai Kusalyi Jakcs István főkincstartó, Jakcs János székely ispán, valamint Jakcs György tárnokmester. Az egykori palotaépület valószínűleg, alagsori kialakítással dongaboltozatos, hosszabb térrel rendelkezett. Előtte a déli, benapozott oldalon, a várudvar felé keskeny loggiát alakítottak ki, és felettük foglalt helyet az emeleten egy-, vagy két lakószoba, valószínűleg szintén nyitott folyosós megközelítéssel. A régészeti megállapítások szerint az első építési periódusban nem készült lakótorony, amely a hidegfegyverek korában épült várak legjellegzetesebb kezdeti építménye szokott lenni."

TÁJOLÁS: Ha éppen a várban tartózkodsz, menj el a várkút mellé és 3 lépést tovább nyugat felé. Fordulj nyugatra és úgy indítsd el ezt a videót. Mobiltelefonoddal körbenézhetsz az egykori helyszínen. "Ön a solymári vár hajdani várkútja mellett áll, 1397-ben. Közvetlenül azután, hogy Luxemburgi Zsigmond király tulajdonába került. A solymári vár kútjának építési dátuma nem ismert. Mélysége jelen adataink szerint több mint 21 méter, feltárása a mai napig folyamatban van. Az innen előkerült leleteket nagyrészt állati csontok, illetve cserépdarabok alkotják, de innen került elő egy ezüst vadászcsutora is, amely indiai diófából készült, aranyozott, vésett ábrázolásokkal díszített ezüstlemezekkel volt borítva."

TÁJOLÁS: Ha éppen a várban tartózkodsz, menj a vár legvégébe, oda, ahol a kis színpad található. Állj rá és fordulj keleti irányba. Innen indítsd el a videót. Mobiltelefonoddal körbenézhetsz az egykori helyszínen. "Ön a nyugati torony kilátójában áll 1532-ben. A vár védelmét nyugatról egy, a várudvar felé nyitott, kisebb torony biztosította. Ez a védmű tökéletes rálátást nyújtott a várdomb alatt elterülő középkori falura, de jól figyelhető volt innen az összes útvonal, ami a völgyből Budára tartott. Az 1500-as évek elején a vár továbbfejlesztése kapcsán építhették meg azt a gátat is, mely az aranyhegyi patakot duzzasztotta fel, a vártól északra. Ez a duzzasztó nagy kiterjedésű tavacskát, vizes, mocsaras természetes védelmi vonalat hozott létre. E halastavat Vághtóként említik az oklevelek, a nyugati toronyból jól belátható volt ennek kiterjedése is, de ma már csak a vasútállomás melletti nádas őrzi emlékét."

TÁJOLÁS: Ha éppen a várban tartózkodsz, lépj 8 lépést a bejárattól dél felé. Majd fordulj délkeletre, és úgy indítsd el ezt a videót! Mobiltelefonoddal körbenézhetsz az egykori helyszínen. "Ön képzeletben az új bejárat fölötti fal tetéjén áll 1532-ben. Várunk ekkor Buda városának tulajdonát képezi János király rendelkezése alapján. Az erődítménnyé formálás egyik fontos momentuma lehetett, hogy elkészült a keleti öregtorony és az elrekesztő fal az udvaron. Egyes vélemények szerint a keleti, régi bejárat így funkcióját vesztette, és áthelyzték a ma is ismert északi övezőfalra, közvetlenül a palotaépület mellé. Logikusabb érvelés azonban, hogy az elrekesztő fal illetve az öregtorony egyértelműen a bejárat védelmét volt hivatott szolgálni. Ez is azt támasztja alá, hogy valóban kelet felé nézhetett a vár bejárata. Az elrekesztett elővár udvara kiválóan alkalmas volt további védelmi funkciók ellátására, vagy gazdasági céloknak egyaránt. Az öregtoronyban már lőfegyverek is helyet kaptak.

TÁJOLÁS: Ha éppen a várban tartózkodsz, lépj a főbejárattól déli irányba 5 lépést. Fordulj északra és úgy indítsd el ezt a videót. Mobiltelefonoddal körbenézhetsz az egykori helyszínen. "Ön a várudvaron, az új bejárat előtt, illetve az újonnan megépült belső várfal mellett áll 1527-ben. A tulajdonos Bakics Pál vajda. A vesztes mohácsi csata után, a törökveszély közeledtével várunkban is lázas vármegerősítési munkálatok indultak, amiknek eredményeként a várudvart megosztották, és átlósan felfalazott elrekesztéssel egy, a bejáratot jobban védő elővárat alakítottak ki. A reneszánsz átépítések korában már tűzfegyvereket használtak hadi célokra, az ágyúk ellen ez a kis, inkább reprezentatív célú építmény nem volt alkalmas, még további kiépítéssel sem. A vártulajdonosok mégis láthatóan erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a solymári várat hadászati szempontból megerősítsék, és erődítménnyé formálják."

TÁJOLÁS: Ha éppen a várban tartózkodsz, lépj a várkúttól 5 lépést kelet felé, majd fordulj északra és úgy indítsd el ezt a videót! Mobiltelefonoddal körbenézhetsz az egykori helyszínen. "Ön a déli, hosszú körítőfal tetején, a gyilokjáróban áll 1532-ben. Arra vonatkozóan, hogy volt-e, és ha igen, milyen volt a vár gyilokjárója, sajnos a fal teljes pusztulása miatt ma már semmi biztosat nem tudunk. A tornyok és az udvari elrekesztő fal megépítse viszont arra enged következtetni, hogy az övezőfalon futó gyilokjárót és mellvédet is ezzel egy időben korszerűsíthették, vagy megerősíthették, valószínűleg fedett védművé alakíthatták."

TÁJOLÁS: Ha éppen a várban tartózkodsz, lépj a palotaépület romjai elé és fordulj nyugati irányba. Úgy indítsd el ezt a videót! Mobiltelefonoddal körbenézhetsz az egykori helyszínen. "Ön a reneszánsz palota alsó loggiáján áll 1532-ben. A vár Buda közeli elhelyezkedése miatt a királyi hatalomváltásokat követve sűrűn cserélt gazdát, és többnyire a legmagasabb rangú főurak valamelyike birtokolta. Így átépítései is tükrözik az illusztris tulajdonosok ízlését és gazdagságát, bár az épület szerény méretei határt szabtak a nagyobb bővítéseknek. Leginkább a már meglévő építményeket tették komfortosabbá, emellett védelmi funkcióit is a kor követelményének megfelelően alakították. A kis vár átépítései az udvar korabeli igényeinek megfelelő, gazdag anyagokkal és kialakítással történtek úgy, hogy a már meglévő gótikus elemekre ráépíthették az új stílusú reneszánsz elemeket."