MENÜ

I. Mátyás király bizonyítja, hogy a szigeti apácák kérésére nádori és országbírói embereket bízván meg vizsgálattal, ezek igazolták, hogy Palotha-í Gothwycz (l) Gáspár felesége Agota és fia Balázs tudtával jobbágyaik (akiket az oklevél felsorol) a szigeti apácák Szentmihály birtokán a kaszálókat lekaszálták, embereiket bántalmazták, Csabán erdőjük egy részét Mekche-í Balázs diák és Buda-i Petrach solymári várnagyok kivágatták, Cholnokon is hatalmaskodást követtek el. (Ered. Dl. 16618.) 959.

Ország Mihály nádor kiadásában, Jenke-i Miklós mester pilisi adószedő ; István mester magán, Gwth-i Orzag Mihály nádor és a kunok bírája Jenke-i Miklós mesterhez, a Pilis megyében az 1 forint adó behajtásával megbízott adóbeszedőhöz. Fizessen ki a befolyt adóból a jelen sorok bemutatójának: István mesternek 10 forintot.

1457. augusztus 8. A budai káptalan előtt Felsőkovácsi (de Felsewkowachy) Gergely özvegye Dorottya és fia Benedek Felsőkovácsiban, Pilis megyében levő birtokuk felét 60 ar. frt. elzálogosítják ns. Dormánhazi (de Darmanhaza) Miklós solymári várnagynak azzal, hogy a birtokon általa emelendő épületek árát neki a visszaváltáskor megtérítik. (Ered. aN. M. törzsgyűjtem., másik példány, a káptalan, levéltárában Pozsonyban.) 833.

V. László király rokonának Garai László nádornak az egyházi ügyek vezetésében való buzgóságának elismerésére , az apátság patronatusi jogát, ahogy eddig a király birta, neki adományozza, kikötvén, hogy az apátság birtokaira se Ő, se utódai a patronatusi jogon kívül egyéb befolyást nem gyakorolhatnak. (Hártya ered. Dl. 14950.) 812.

1444. június 1. Az egri kpt. bizonyítja, hogy Onodi Zwdar Jakab fiai Jakab és Simon és ugyanazon Jakab fia Vilmos Solymár várát (castrum ipsorum Solmar nuncupatum in comitatu de Pilis) összes tartozékaival 600 arany forintért elzálogosítják Rozgonyi Simon egri püspök, főkancellárnak, Rozgonyi György országbírónak, Rozgonyi István fia Sebestyén pozsonyi főispánnak. (Papír ered. D1. 13774.)714.

Bethlenfalvi Thurzó Elek országbíró meghagyja a vasvári káptalannak, hogy Monyorókeréki Erdődy Pétert megintvén felszólítsa, miszerint azon jelenleg kezénél levő vasmegyei Strem, Csákány, Szentkút, Felsőbikes, Solymár, Szombat falu, Sároslak s Aborgata nevű birtokokat s Puszta-Dienes nevű birtokrészt, melyeket hajdan Héderváry Ozsvát fia, Ferencz, monyorókeréki Elderboh János nejének, Katalinnak, 100 magyar arany forintért elzálogosított, ezen összeg átvétele után Héderváry Istvánnak adja vissz

1528. április 30, Prága. I. Ferdinand király hozzájárul ahhoz, hogy a budai káptalan előtt Salmaar-i Bakyth Pál az egész Alsokowachy birtokot, amely akkor teljesen lakatlan, Pilis megyében 500 forintért eladja Bakai Demeter diáknak. (Királyi könyvek I. 128. 1.) 1492.

1522. április 14, Buda. Báthori István nádor felhívja Pilis megyét, hogy Pethrowcz-i Henzelffy István országbíró kérésére tartson vizsgálatot, ígaz-e, hogy nemes Doklesancz-í Pastrowyth János a néhai Felsewkowachy-i Borbála felsewkowachy-i birtokrészét neki 40 forintért eladta, de Borbála rokonai Zereth-i Miklós felesége Katalin és mások a beiktatásnak ellentmondtak, sőt a birtok egy részét a Paprethe szántót a Salmarywth [Solymári út] felől lekaszáltatták és szénáját elvitették, a Hwzywnylas ne

1496. november 1., Buda. II. Ulászló király Solymár várát és tartozékait elcseréli Ráskai Balázs főkamarásmesterrel a neki adott Weghles zólyommegyei várért, amelyet 3000 forintért visszavált Justh Andrástól. 1189.

I. Ferdinand király megerősíti II. Lajos király oklevelét, amely szerint az Salmaar várat és falut, amelyet Thurzó Elek királyi kincstartó a királynak átengedett, továbbá udvarházat Horhy szintén Pilis megyében és Bánhída várost, vámmal Komárom megyében a Nándorfehérvár elvesztése miatt hűtelennek nyilvánított Hédervári Ferenc többi birtokával együtt Bakyth Pálnak, feleségének Theodórának és leányának Margitnak, továbbá Manoylo, Péter, Komlyen, Demeter, Mihály nevű testvéreinek adja.

1511. május 26. A budai káptalan előtt Zempleki Tamás és felesége Erzsébet (Sámboki Adorján nővére) megfontolván az élet mulandóságát, összes birtokaikat három részre osztják. , egyharmadát Zempleki Tamásnak, egyharmadát Sámboki Adorjánnak, egyharmadát a néhai nemes Solymári Bornemisza István leánya Margitnak hagyja. (A káptalan protokollumában 21. 1., II. Lajos király 1521. átírata a N. Múzeum törzsgyűjtem.) 1273.

II. Ulaszlo király parancsa Snapek Zsigmond győri főispánhoz, hogy mivel igy ertesiilt, hogy Hedervari Ferencztol Kisbarati nevti birtokat igazsagtalanul foglaltatta el, azert a szomszed birtokosokat es megyebeli nemeseket a varmegye törvényszékére osszegyujtve, iteljenek Hédervári Ferencz ügyében és ha nem bűnös, akkor adja vissza neki birtokát.

1490 június 17. Az országnagyok végzései: (6. pont) Gyula vs., Maroth, Chewrewgh, Soklos, Salmar. Baynwc, Lykowa, Arwa, Sclabyna, Zthrobko, Saros, Chew várak, Laak, Gara várkastélyok, Donathornya Fwthag, Debrecen, Thwr, Warsan, Halas városok, Sambok, Thewk és Perbar falvak tovább is Corvin kezén maradjanak. (Atírja 1490 július 31-én II. Ulászló. Hártya eredetije Dl. 19657.) 1147.

1490. júl. 31. Farkashida. II. Ulászló király békét köt Corvin János herczeggel; Corvin János a többi között Jajcza és más bosnya várak védelme érdekében tett kiadásai fejében évi 12,000 arany forintot és tíz tömény sót (100,000 darab) kap.

1437. jul. 25. Praha (Prage, in Jacobi. ) Barbara. .. Romanorum ac Hungarie Bohemieque etc(etera) regina. . . iudici et iuratis civibus civitatis nostre Crempnicziensis... Fidelitatem vestram , . . requirimus.. ., quatenus... censum nostrum annuum.. . ad festum Assumptionis b. Marie virg. .. . circumspecto Johanni de Septemtilys, castrorum nostrorum Salmar et Veterisbudensis castellano, nostre serenitatis nomine. .. expedire debeatis...

1437-1439 között keletkezett oklevél Zsigmond király egykori birtokainak összeírásáról. A királyi várak jegyzékében Visegrád és Damas vára Hathna-i Pán Lászlóra van bízva pro honore, ugyancsak ilyen módon bírja Katha-i László - Ország Jánossal együtt - Világosvárt, Solymost, Szegedet és Zsidóvárt. Cillei Borbála királyné kezén van Salmár vára, Thalamia oppidum, Csepel insula. Az egri püspöknél van elzálogosítva Ersazegh, Macha, Sydo possessiók összes tartozékaikkal. A szerb despota pedig zálogjo

1409. április 14., Szentfalva. Rozgonyi Simon országbíró a király írásbeli parancsára Pest és Pilis megyék által Szeutialva mellett közgyűlést tartván, a szigeti apácák kérésére vizsgálatot eszközölt, amikor a megkérdezettek tanúsították, hogy a solymári várnagy (Johannes dictus Martinga eastellanus eastri de Salmar) az apácák Chabya nevű birtokán levő erdő nagy részét önhatalmúlag kivágatta. (Papír eredetije Dl. 9539 és 9540.) . 521.

1435. aug. 24. Pozsony. Borbála királyné meghagyja a felhévízi konvent kormányzójának, Chetnek-i Lászlónak, a Chepel sziget ispánjának, Twroczi-i Balázsnak és a csalomiai officialisnak, Gath-i Tharnok Demeternek, hogy Salmar várát és tartozékait elfoglaló olasz Sano-t űzzék ki a birtokból, és az okozott károkat nemkülönben a birtok zálogösszegét is fizettessék meg vele.Eredeti DL 12746

Érintőlegesen kerül említésre Solomar (Solymár) abban az 1401. áprilisában íródott határjárási szövegben, melyet Zsigmond király készíttetett el a budai káptalannal egy vitás területi vita kapcsán. Ez a legkorábban íródott részletes határleírás, amelyben megemlítik községünket. Érdekes középkori terület-elnevezéseket és más érdekességeket csemegézhet benne.

1404. március. 3. (in Lyblo, r II. p. Oculi) Zs. Kouar-i Mátyás fia Pál mesternek és Kyschalamia-i János fia Valkan-nak adja a hontmegyei Terbegech királyi birtokot, amely Dobak fia Miklós fia István fia Miklós fiúutód nélküli halálával háramlott kezére, .... (kattintás a folytatáshoz) ... cserébe a pilismegyei Path-on levő birtokrészeikért, amelyeket - a prope Budam fekvő Szt. Lőrinc-kolostornak adományozott curia alodialis s a hozzá tartozó földek kivételével - kérésére, mivel

1401. március 9, Buda. Zsigmond király Maróti János macsói bán kérésére neki adja azon birtokrészt, amelyet a hűtlenné lett István vajda erőszakosan Solymár várához csatolt, noha a bán Perbál birtokához tartozott, amely Swmrakus mester magtalan halálával a királyra visszaszállott. (Zsigmond k. 1405 nov. 28. megerősítésével Dl. 8647.) 490.

1404. június. 1., Salmaar. (in castro nostro Salmaar vocato prope Budam, in dom. p. corp. Chr.) Zsigmond Peryn-i Péter volt székelyispánhoz. Mivel Chan-i István fiainak: Miklósnak és Lászlónak, valamint Chan-i Bálintnak megbocsátotta az ellene és bárki más ellen elkövetett kihágásaikat, minden további parancs bevárása nélkül adja vissza nekik birtokaikat, amelyeket tőle familiarísai részére adományul kért, familiarisai pedig el is foglaltak. Zs. 1416 jan. 18. okí-böl. Tiszai ref. egyházkerület

1397. június 1., Buda. 1036. Zsigmond király miután Kwsal-i Jakch fiai, György, István és János visszaadta Zeech-i Miklós és Marchal-i Miklós náluk 5000 forintért zálogban fekvő birtokait, ugyanazon összegért nekik elzálogosítja a Pilis megyei Salmar várát és a Tolna megyei Ffeldwar oppidum-ot tartozékaival együtt.Eredeti: Erdélyi Nemzeti Múzeum, Wesselényi cs. lt. DF 254821

1383. február 4. Buda. Mária királyné felszólítja az aradi káptalant, hogy vizsgálja ki vajai Heem fia: Pál fia: Péter bán özvegyének panaszát, mely szerint jánki Ivánka fia: László mester rárontva az ő vajai birtokára, egy lovát elvitte, s a Krassó folyón levő malmának gátját tönkretette. Személyfelsorolás: András, oroszapáti Maius fia: Miklós, Tamás fia: Dénes, salmar-i Domonkos fia: Gergely. (No. 1857.) Kiadta: Pesty, Krassó vm, tört. III . 160. (Hibás kelet-feloldással.)

1391. október 21.1036. Zsigmond király Zenth Andras-i Lőrinc fia Pál deák nádori titkár és Chanold-i Dénes fia Benedek, Salmar-i várnagy kérésére átírja saját 1390. ápr. 16-i oklevelét, amelyben Zenth Andras-i Miklós leányait apjuk birtokaira fiúsítja. Átírta Pálóczi László országbíró 1466. márc. 17. Tanódi 210.1.

1363. február 22. A sági konvent előtt Henrik garamszeritbenedeki apát a maga és Miklós, a Visegrád melletti Szent András-rnonostor apátja nevében tiltakozik az ellen, hogy az apátok telepesei Óbudaőrsön szőlőket telepítsenek s azok adóját (debitum) az egyház sérelmével nem fizetik, a szőlőket az óbudaiaknak eladják, s hogy az óbudaiak fegyveresen behatoltak Óbudaőrsre és a fűvet lekaszálták. (Eredetije az esztergomi kpt. orsz. lvt.) 371.

I. Lajos király előtt a néhai István bán fiai Dénes, Miklós és Imre a tolnamegyei Merse birtokot elcserélik a szigeti apácáknak a Nána ispántól kapott Solymár (Salmar) és Kézakovácsi (Kezokoachy) pilismegyei birtokaival. (Ered. DI. 4548, Anj. VI. 371. 1.) 340.

1337. május 8. A budai káptalan előtt a nyulakszigeti apácák a Budához közel fekvő Salmar-t és a Fejér megyei Keueiazou másként Zenthyuan-t, valamint Nógrád és Somogy megyében fekvő községeket tíz évre Drugeth Vilmos nádornak adják benépesítés céljából. A nádornak 1337-ben 10, a következő két évben 12, az utána következő években pedig évi 16 márkát kell fizetnie.Eredeti: DL 3659 Anjoukori III. 353

IV. Béla király Salmar és Kezekuthy pestmegyei birtokokat cserébe Metse birtok ért a nyulakszigeti kolostornak adja. (Fejér IV. 2. 360. olvasható kivonat után Szentpéteri 1069. sz. Az oklevél helyes keltezése 1355, és szövegét közli a Anjoukori okmt. VI. 371. 1.) 37.

IV. László király méltányolván Czemps-i Rudolf mester érdemeit, aki Istvánnak IV. Béla elleni harcában Feketehalom vár ostrománál oroszlánként rontott be az ellenség soraiba, majd a királynak Ottokár és a fellázadt kúnok elleni hadjárataiban többször megsebesült, neki adja Solymár (Saalmar) falut a magtalanul elhunyt Arnold és Sebes birtokrészeivel együtt. (Hártya ered. a Vatay cs. lvt.) 123.