Keresés
  • Solymár József

Egy különös zarándoklat

Corvin János, a solymári vár tragikus sorsú gazdája - VIII. rész


A múló évek hamar bebizonyították, hogy a királyválasztók rossz vásárt csináltak, amikor Mátyás utódjául Beatrix és még inkább Bakócz Tamás fondorlatainak teret engedve a lehetséges jelöltek közül a gyenge akaratú, tunya Dobzse Ulászlót választották meg. Teljesíteni kellett volna a nagy király végakaratát s nem kellett volna oly nagyon ragaszkodni ahhoz, hogy az utód hitvesi ágyban lássa meg a napvilágot. Corvin János rangja szerint csak horvát bán volt, de mire betöltötte harmincadik életévét, már Európaszerte ismert személyiségként tartották számon. Nem is lehetett ez másként, hiszen a fenyegető török veszedelem ráirányította a figyelmet Mátyás fiára, és még inkább Hunyadi János unokájára, aki maga is az oszmán előrenyomulás megakadályozásának első vonalába került.


A Santa Casa, a “Szent Ház” jóval Lourdes, Fatima és Medjugorje előtt Európa legfontosabb Mária-kegyhelye volt.
Kép forrása: https://www.imrikzsofia.hu

János herceg életében egy jól előkészített esemény további fellendülést ígért. Nem tudhatni miért, mikor határozta el a lorettói zarándoklatot. Talán a fiacskája születésekor, aki a legtehetségesebb Frangepán sógort megbecsülve, a Kristóf keresztnevet kapta. Tény, hogy Corvin János úgy határozott, zarándoklatra indul, s felkeresi a lorettói kegyhelyet. Nevezetes volt Loretto , hiszen az angyalok a szentföldet elfoglaló hitetlenek elől a gyermek Jézus, názáreti lakóhelyét ide menekítették, lévén a születés barlangját nem hozhatták el. Nem lehessen tudni, hogy a házat egyben repítették-e át a Földközi tenger felett vagy téglánként hozták az angyali seregek, de átjött és méltóságteljes bazilika épült föléje, immár emberi szorgalommal. A zarándoklat célja tehát kegyes volt, de a zarándokok csapatát furcsa módon állították össze, mivel abban nem volt egyetlen öreg, egyetlen nő, egyetlen meggyógyulni vágyó csonka, beteg ember.


Elgondolkodtató, hogy éppen száz délceg vitéz kíséri el János herceget. A vállalt utat becsülettel teljesítette, mivel Velence nagyjából útba esett, menet is jövet is megálltak ebben a városban. És a kortársak emlékezete szerint, az akkor nagyhatalomnak számító lagúnák városában főleg visszafelé, Corvin János fejedelmeknek kijáró fogadtatásban, megbecsülésben részesült. Érkezésekor ünnepélyes volt a köszöntés a város kapujában, majd az előkelő vendéget a Canale Grandén lévő palotában szállásolták el. A további út egy részének megtételéhez pedig hajót kaptak. De ez igazi ünnepségek visszafelé jövetelkor következtek be. Egy krónikás évkönyveiben is megörökítette a történeteket. Ezek szerint Corvin János bíbor öltönyben találkozott a dózséval és a nagytanács tagjaival. Alighanem nagyon komoly tárgyalásokra is sor kerülhetett, mert János herceg visszatérőben nem hazafelé tartott, hanem Budára sietett. Joggal azt hihette, hogy elérkezett életének egy szerencsésebb, sok sikert hozó szakaszához.

1 megtekintés0 hozzászólás