Keresés
  • dr. Jablonkay István

Egy országnak két királya

Dr. Jablonkay István többrészes publikációjának hetedik része. A Solymári Hírmondóban megjelent cikkében a XV. századi solymári vár történetét veti egybe a főurak és királyok viszályainak tükrében. Solymári Hírmondó - 1995. október






...és mindkettő törvényesen megko ronázott. Ez a fonák helyzet alakult ki hazánkban a reneszánsz évszázadában. A XV. századi Magyarország története nem szűkölködött meglepő' fordulatokban, harctereken folyó csatározásokban, poli tikai viharokban, pártoskodásban, de a kultúra, a művészet, a tudomány magas szintű virágzásban se. század derekán az országot fenyegető törökvész ismétlődő támadásai és az ellenük indított önvédő hadjáratok, nagy üt közetek, nem ritka vereségek a haza belső életére is meghatározóak vol tak. Már 1439-ben, az Albert magyar király vezette had szendrői csatájában mind a magyar, mind a török seregnek súlyos veszteségei voltak. Albert király halálát nem az ütközetben elszenvedett sérülés, hanem az ilyenkor mindig fellépő járvány okozta. Várunkról ezidőben nem sok említés történik.Erzsébet királyné Albert király halála után három hónappal megszüli egyetlen utószülött fiát, Lászlót, akit 1440. május 17-én a Szent Koronával megkoronáztat, majd a csecsemő király a Szent Koronával együtt Kottaner Jánosné, a kiskirály gon dozója kicsempészi a csecsemő nagy bátyja III. Frigyes német császár udvarába. A koronát azért vitte ki az országból, hogy amig a csecsemő fel nem serdül, ne lehessen távollétében más királyt érvényesen megkoronázni. Mégse úgy történt.


A főurak véleménye szerint az ismétlődő török támadások miatt a haza biztonsága érdekében országunknak fel nőtt királyra van szüksége, ezért a koro natanács Ulászló lengyel herceget hívja meg a magyar trónra, és az alkotmá nyosságnak eleget teendő Szent István fej-ereklyetartójáról levett koronával, a hagyomány szellemében Székesfe hérváron, 1440. július 17-én királlyá koronázzák. Ennek ugyan eleinte voltak ellenzői, élen Erzsébettel, a gyermeke jogait védő királynéval, de később maga is elismeri az új királyt. A főméltóságok viselőinek többsége nem ismerte el a csecsemokiraly koronázását érvényesnek, mert a főurak egy kis csoportjának (Garai László, Újlaki Miklós, a Szécsiek, köztük az esztergomi érsek, Dénes) államcsinyje volt. Erzsébet királynéról annyit tudunk, hogy 1442-ben bekövetkezett halála előtt várunkat a Korbáviai grófoknak adja, ami később Ulászló király hoz kerül vissza, aki 1444-ben az ónodi Czudar családnak adja. Ulászló király nem sokkal később hősi halált hal a vár nai csatatéren 1444. november 10-én, a törökkel vívott ádáz küzdelemben.


A várunk nem sokáig marad az ónódiak használatában, 1445-ben már a Rozgonyi család kezén van és marad 1448-ig. A következő évben Hunyadi János - a gyer mek V. László nevében, mint 1446-ban megválasztott kormányzó áll az élén és a várunkat 1450-ben a Rozgonyi család másik (Simon) ágának adja. Ekkor már az Újlakiak is részesei a várnak. Az újabb birtokló, az ország nádora, Garai László, a Hunyadi ház ádáz ellensége, aki még nemigen tud ártani a Hunyadiaknak, hiszen Hunyadi János 1446-tól 1452-ig az ország kormányzója a király képvise letében. Ezévben szeptember ljén Czillei Ulrik vezénylete alatt az osztrák és magyar rendek Bécsújhelyen ostrom alá veszik III. Frigyes császárt, aki hajlandó kiadni a 12 éves Ulászló királyt és aki 4 nap múlva 1452. szeptember 4-én megkezdi tényleges uralmát. Hunyadi János lemond és Beszterce grófja címet kapja. A király 1458-ban felmenti Garait a nádori tisztéből, aki fiára, Garai Jóbra hagyja a solymári várat, aki haláláig bir tokolja. Halálával (1481) a Garai család is kihal.

0 megtekintés0 hozzászólás