Keresés
  • Valkó Arisztid

Lamberg Kristóf fővadászmester

Alább Dr. Valkó Arisztid tanulmánya olvasható Lamberg Kristóf egykori fővadászmester tevékenységéről a solymári vár kapcsán. (Különlenyomat a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1967 - 1968 évi Közleményeiből. Megjelent Seres István: Adalékok és emlékiratok Solymár Nagyközség történetéhez című könyvében.)


A solymári vadászkastély birtokosa a mohácsi vész idejében a már szereplő Bakics Pál rác vajda volt. Ő keveset vadászott a birtokához tartozó erdőkben. A vajdát inkább a török ellen vívott csaták kötötték le, többet volt a harctéren, mint a solymári várban. Ispánja Bakay Demeter diák viszont oly szenvedélyes vadász volt, hogy legkevésbé sem törődött a mindjobban fenyegető török veszedelemmel, a vadászkést mindig előbbre valónak tartotta. Hűséges szolgálataiért már 1528-ban megkapta a várkastélyhoz tartozó birtokok egy részét, amely a pilisi erdőkig ért. De az a nagy terület kevésnek bizonyult vadászataihoz s ezért nemegyszer jogtalanul lovagolt be a király nyéki vadaskertjébe, s lőtte a vadat. A fővadászmester, Lamberg Kristóf hiába tiltotta meg Bakaynak a vadászatot, ezen a környéken, utasításainak csak akkor volt foganata, amikor I. Ferdinánd rendelkezést adott ki ellenne.


Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/

A nyéki vadaskert híre a vadászatot kedvelő Ferdinándnak is felkeltette figyelmét. 1529.-ben a pilisi hegyekben rendezett egy nagyobb vadászatot, amely alkalommal bölényeket hajtott lóháton, majd kíséretével Budára jött. Itt személyesen győződött meg a kert és vadállomány siralmas helyzetéről. Akkor már sok helyen nagyobb rések, repedések támadtak a falakon, amelyeken át a vadállatok kiszöktek, a környező erdőkben kóboroltak, nemesek, parasztok, vadorzók akadálytalanul lőtték és fogták össze. 17 Lamberg bejárta a nyéki vadaskertet, a környező erdőket és az orvoslandó bajokról kimerítő jelentéseket küldött Ferdinándhoz. 18 A mohácsi csata után bekövetkezett zavaros politikai helyzet a királyi vadaskertet sem kímélte meg, és további pusztulásba vitte. Lambergen kívül nem volt senki, aki az elhanyagolt erdőkkel törődött volna. Erőfeszítései komolyabb eredményt sokáig nem hoztak. A Habsburgok bizalmasának kevés tekintélye volt ahhoz, hogy a király rendeleteinek mindenben érvényt szerezzen.


Többszöri sürgetésének, erélyes fellépésének könyvelhető el, hogy a jobbágyok a vadaskert falait javítani kezdték, eltorlaszolták a nagyobb repedéseket, és tizennyolc vaddisznót, két szarvast vissza tudtak még terelni. A többi vad, amely nem esett a vadorzók kezébe, szétszóródott a környező erdőkben. A nyéki vadaskertbe Hunyadi Mátyás uralkodása idején, több ország vadfajait telepítette le. Kádár Zoltán a “Mediciek állatseregletei..." című tanulmányában 19 a Corvinák gazdag állat-illusztrációiból azt a következtetést vonta le, hogy az illuminátorok a miniatúrákon, a vadaskertben fellelhető állatokat örökítették meg. A vadaskert sorsa a továbbiakban is foglalkoztatta Lamberget, aki nemcsak itt, de a környező erdőkben is vaditatók, védőházak építéséhez kért engedélyt Ferdinándtól. Az erdők karbantartásához Solymár és környező falvak jobbágyait kívánta igénybe venni... A solymári vadászkastély történeti szerepét ez a rövid vázlat a levéltári és egyéb kutatások, valamint a Helytörténeti Gyűjtemény vadászati és régészeti emlékanyagára építi.

6 megtekintés0 hozzászólás