Keresés
  • Hegedűs András

Romantikus király egy kegyetlen korban - Szívügye volt a reneszánsz építészet

Hegedűs András 2006-ban megjelent írása II. Ulászló király életéről. Szólj Már, 2006. III. évf. 3. szám


Ötszázötven éve született, és 490 éve hunyt el II.Ulászló, az a magyar király, akinek uralkodása idején fénykorát élte a solymári vadászkastély. A lengyel származású uraIkodót, erélytelensége miatt már a kortársai is Dobzse Lászlónak gúnyolták, ám kedvezőtlen megítélésében közrejátszott, hogy a Mátyás idejében szoros gyeplőn fogott főurak az ő rovására akarták növeIni hatalmukat. Azon kevés király egyike volt, akik a dinasztikus érdekek ellenére is szerelmi házasságot, kötöttek; kedvét leginkább a reneszánsz művészetekben lelte. 1456. március l-jén, a lengyel-litván Jagelló dinasztiából származó IV. Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet utódaként született II. Ulászló, későbbi magyar és cseh király.



https://hu.wikipedia.org/
II. Ulászló cseh és magyar király


Nagyapja, Albert révén tartott igényt e két ország trónjára, így már 1469-ben fellépett Pogyebrád György cseh uralkodó ellen, akinek halála után huszita támogatással került a trónra, 1471. május 27-én. Tizennyolc évesen már harcba indult a magyar királyságért is, ám csúfos kudarcot vallott: a magyar királyi trón csak Mátyás halála után került számára elérhető közelségbe. Az "igazságos" király halálával meggyengült az addig szigorúan kormányzott ország, hirtelen minden főnemes több hatalmat akart a már megszokottnál. Ehhez jó uralkodónak gondolták Ulászlót, akit alapvető jellemvonásai gyenge kezűnek mutattak. Megválasztásakor azonnal a királyi hatalmat súlyosan korlátozó feltételeket fogadtattak el vele: kikötötték a Mátyás által bevezetett újítások eltörlését, a nemeseknek "ősi jogaikba" való visszahelyezését, a fontosabb ügyekben pedig a döntés jogát a tanácsnak tartották fenn. Uralkodását a bárók és a köznemesség harca töltötte ki, miközben a magukra hagyott falvak helyzete egyre súlyosbodott, sőt a mezővárosok fejlődése is megakadt.



A káosz láttán a király teljes passzivitásba süllyedt, ekkor ragadt rá a "Dobzse László" név, a lengyel "rendben van" kifejezés alapján. Uralma vége felé robbant ki a Dózsa György vezette, 1514-es jobbágyfelkelés; jellemző, hogy ennek sem kipattanásában, sem leverésében nem volt érdemi szerepe. 490 éve, 1516. március 13-án hunyt el; halálakor 403 ezer aranyforint adósságot hagyott hátra. A jelentősen meggyengült királyi hatalmat képviselő trónon kiskorú fia, II. Lajos követte. Ulászló első jegyese Barbara brandenburgi hercegnő volt hosszú ideig, az ő keze révén egy sziléziai hercegséget remélt megszerezni. Mátyás halála után azonban Beatrix királynéval jegyezte el magát, sőt, 1490. október 4-én össze is házasodtak. Úgy tűnt, a művészetek iránt fogékony király és az itáliai reneszánszt hazai földön meghonosító Beatrix a dinasztikus érdekektől függetlenül is egymásra talál. Nem sokkal később Ulászló mégis érvényteleníttetni kérte a házasságát, formai hibákra hivatkozva.


A valódi ok Anne de Foix (Candale-i Anna) francia hercegnő lehetett, akivel 1502. október 6-án kötött igazi szerelmi házasságot. A frigy a Magyarországon nagy népszerűségnek örvendő, s az uralkodásban is tehetséget mutató királyné korai halála miatt csak négy évig tartott, így vélhetőleg a gyors megözvegyülés is hozzáj árult ahhoz, hogy Ulászló az utolsó éveiben apátiába süllyedt. Solymár számára komoly jelentőségű volt Ulászló 26 évig tartó uralkodása, hiszen falunk ezen időszak nagy részében nemcsak hogy a király tulajdonát képezte, de bizonyos értelemben fénykorát is élte. A korosodó király ugyanis kiszemelte magának a Budához nagyon közeli, üdülésre mégis igen alkalmas vadászkastélyt, és már 1496-ban megszerezte az akkori tulajdonostól, Ráskay BalázstóI, aki cserébe a Zólyom megyei Végles (amúgy meglehetősen leromlott állapotú) várát, és annak tartozékait kapta meg.


Máig fennmaradt a szövege a cseréről szóló dokumentumnak, amelyben Ulászló király a csere indokolásaként - a jó pihenési és vadászati lehetőségeik mellett - a Budához való közelséget, és Solymár szép környezetét emelte ki. Nem ismert viszont olyan oklevél, ami arra utalna, hogy Ulászló a haláláig megvált volna a solymári birtoktóI; sőt minden bizonnyal ő volt az a tulajdonos is, akinek nevéhez a vár legjelentősebb reneszánsz stílusú átalakításai fűződnek. Uralkodása alatt készültek el például a palota reneszánsz épületfaragványai - amikhez hasonlók a vár más részeit is díszítették -, és ez idő tájt kötötték össze a kerítőfallal az addig önállóan álló öregtornyot.


Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/

0 megtekintés0 hozzászólás