Keresés
  • dr. Jablonkay István

Solymár a középkorban

Dr. Jablonkay István többrészes publikációjának harmadik része. A Solymári Hírmondóban megjelent cikkében a község nevének középkori eredetével foglalkozik. Solymári Hírmondó - 1995. április




Solymár nevének eredete sokakat foglal koztatott már és még fog is. Helytörténeti Társaságunk egy korábbi tanácskozásán az alapítótag Magyar Ferenc egyik útja során látott a Vatikán könyvtárában -egy itinerariumot /római út térkép/, rajta Aquincum-tól nyugatra egy Salmarnak tetsző szóval. Az biztos, hogy a rómaiak minden kisebb-nagyobb települést névvel láttak el, és hogy lakott hely volt azt eléggé bi zonyította a Valkó Arisztiddal együtt ke resett és talált egy-egy urnalelet, ami most már bizonyítékul szolgált ahhoz, hogy a Nemzeti Múzeum öt nap múlva megkezd hesse a solymári római temető feltárását. E sírok elrómaiasodott eraviscus keltáké voltak.. Hogy az itt átvonuló vándorló népek ittléte alatt fennmaradhatott-e a Salmar név, ami talán már a harmadik negyedik század alatt elpusztult hely le hetett, nem tudjuk. A szó sem az avaroknak, sem a honfoglaló magya roknak nem sokat jelenthetett. Solymár múltjából a IX-XII századból nem maradt ránk semmi írásos emlék. A honfoglalás idejéből egy törött kardot em legetnek.


A fejedelmi székhely, Óbuda, Kurszán és Árpád idejében valószínűsíti, hogy a fejedelmi udvar köré szolgáló népek települtek, de ránk vonatkozó írás nem maradt fenn. Solymár neve jelleg zetes foglalkozási név, mint bognár, boj tár, csaplár, foglár és még sok más. De ilyenekkel oklevelekben is találkozunk környékünkön, mint Kovácsi, Szántó, Borosjenő stb. E foglalkozások az udvar szolgálatában álló, de önfenntartó háztáji gazdálkodást is folytató szolganépek. Feld István, várunk ásatás vezetője, értékes államvizsga dolgozatában hang súlyozza, hogy szokatlan dolog miszerint az országban egyetlen Solymár név talál ható, mig az összes töbi sólyomidomító vadász lakhelye Sólymos (pld. Gyöngyös-sólymos). Ez a mai Magyarországra áll is. A régi Magyarországon azonban volt még két Solymár Szepes megyében Kis- ésNagysolymár, amit ma így írnak: Mala Folkmar és Vel'ky Folkmar. Viszont Sólymosból valóban sok volt. Pld. Arad megyében 2, Biharban 2, Kolozs-ban 2, Komárom 1, Udvarhely 2, Ung 1. A mi Solymárunk az 1255-ös oklevélben szerepelt Salmar néven. Ez az oklevél azóta sajnos elveszett, csak tartalma is meretes.


Az 1266-os, máig jó állapotban meglévő oklevélben Solomar áll. Jelen tése: az idomított sólyom madarat vadászatra elkísérő idomító, aki a madarat átadja a vendégnek, de jelen van, ha a madár adott jelre nem térne vissza a vendégjelére, idomítójának csak engedel-meskedik. Az oklevél Nána comes végrendelete, melyben IV.Béla király előtt /nem lévén fiú utóda/ a Margitszigeti apácákra hagyja mintegy ötven birtokát, köztük Solymárt. Ezen oklevél alapján tartotta meg Solymár 700 évesjubileumát. 22 év múlva kelt oklevelében IV. László király Solymárt Czempsi Rudolfnak adja érdemei elismeréseként. Mikor hagyták el Solymárt a névadó vadászok? Pontosan nem tudjuk. A XIII. század elején kezd felbomlani a régi gazdálkodási rend, majd a század végére meg is szűnik. És hová lettek a solymárok? Zoluay szerint feltehető, hogy az újonnan szervezett erdőispánágok valamelyikébe költöztek. A súlyos terhektől való szabadulás igénye is hatha tott az elvándorlásra. Az 1337-es oklevél ből tudjuk, hogy a szigeti apácák a budai káptalan előtt több megyében lévő bir tokot, lakatlan possessiot, köztük Solymárt - benépesítés végett - 10 évre Drugeth Vilmos nádornak adják évi bérfizetés mellett. Már alig két évtized múlva Solymárt a Laczkjy család -kezén látjuk /1355/.


Ez a sok főméltóságot betöltő család az ősi Hermán nemzettségből származik, az egyik ős Dénes, akinek a fia - LACZK -, a család névadója. Az ő fia Dénes, aki már felvette a birtokról a Kerekegyházi előnevet /Kunszentmiklósi járás/. A család Erdélyhez kötődését bizonyítja, hogy a leszármazottak közül ötnek első politikai állomása a székely ispánság volt. Ez a nagy család például szolgálhat a XIV. század viszonyaira, a főrangúak bir tokpolitikájára és a hatalmat biztosító vár építésére vagy szerzésére. A mi várunk építtetője István nádor /a király után az első főméltóság betöltője, a királyt távolléte alatt helyettesíti, uralkodik, de számot kell adnia a királynak kor mányzásáról/. A család 12 felsorolt tagja közül székely ispán 5, főlovászmester 4, tárnokmester 2, erdélyi vajda 5, horvát-szlavón bán 3, macsói bán 2, kalocsai érsek 1, országbíró 1, nádor 2. A család neves tagjainak felsorolása, az általuk betöltött méltóságokkal a vártörténeti kiállítással kapcsolatban a múzeum ablak ban látható. várat építtető Laczkfy családdal azért is kell foglalkozni mert a község múltjában különös jelentőségű és hamarosan a királyok tulajdonába kerülő vár akkor is jelentős, ha a régi Pilis megyében mindössze 4 vár közül /Buda, Óbuda, Visegrád, Solymár/ a mienk korra és nagyságra is negyedik. Több mint másfél évszázados fennállása alatt várunkat 9 koronás fő tulajdonában látjuk, akik rövidebb időre zálogba, használatra adják arra érdemessé vált főrangú személyeknek.

0 megtekintés0 hozzászólás