top of page
Keresés
Szerző képeTamás Milbich

A Mátyás-napoktól az Élő Középkorig

A solymári vár és közvetlen környezete a romok feltárása óta ideális helyszíne a középkort megidéző játékoknak, táboroknak. Mégis a felfedezése óta relatíve kevés ilyen jellegű eseménynek adott otthont. Ennek hátterében részben a történelem viharai állnak, részben pedig az a tény, hogy a vár csak az ezredfordulót követően, 2006 után vált korszerűvé és a látogatók számára is hívogatóvá.


(A sorozat többi része elolvasható a szepsolymar-lab.com oldalon!)
1932

Várjátékok rendezésének gondolata már nagyon régen megfogalmazódott Solymáron. "Mátyás-napok" néven már 1932-ben is rendeztek ilyet, azt azonban nem tudni hányszor, illetve milyen eredménnyel. A Magyar Hírlap korabeli tudósítójának beszámolója szerint az első ilyen eseményt Korenchy Lajos solymári főjegyző és Valkó Arisztid kutató kezdeményezte és bonyolította le. A vár fénykorához a 14-15. századhoz fűződő játékokat a vasútállomással szemben lévő dombokon játszották el, vélhetően nagyszámú, zömében budapesti látogató, és néhány helyi érdeklődő előtt.


Az ötlet Valkó Arisztidtól, a vár első kutatójától származott.

Anyagi forrást akart így biztosítani a további feltárásához, illetve a régészeti munkálatok költségeinek előteremtésére. A vár, mint helyszín iránti bizalom a jelek szerint ekkor már megvolt a község vezetésének részéről is: Korenchy Lajos főjegyző felismerte a várban rejlő kulturális többletet, így az ügy mellé állt, vélhetően a teljes községi elöljárósággal együtt. 


Az 1932-es várjáték volt az első Solymáron, amely ezt a helyszínt turisztikai és kulturális célokra használta fel. A középkort megidéző játékot deklaráltan a főváros és környékének közönsége számára hirdették meg, ahol – az említett cikk szerint – korhű, 14-15. századi jelmezekben történelmi játékokat adtak elő. Két alkalommal, tavasszal és nyáron rendezték meg a Mátyás domb alatti réten, illetve az akkor még csak részben feltárt romoknál. Az esemény tartalmi elemeit és a szervezés munkálatait, valamint a történelmi színjáték szövegének megírását Valkó Arisztid vállalta magára. Talán éppen az első várjáték apropóján vonult ki a községi elöljáróság a várhoz, hogy szemrevételezze a terepet, aminek az alábbi fotón maradhatott meg bizonyítéka.


A solymári elöljáróság szemrevételezi a vár környékét

Korabeli budapesti polgárok

2009-2010

Csaknem 77 év telt el ezután, míg a várjátékok kérdése újra napirendre kerülhetett. A romterület nagyszabású, műemléki helyreállítása után (2005-2006) az első komolyabb várbéli rendezvényt Hamvas Márton, a Helytörténeti Alapítvány egykori elnöke és Kilián Gusztáv, az egyetlen solymári alapítású lovagrend prominensének kezdeményezésére rendezték meg két alkalommal, 2009-ben és 2010-ben.


Hamvas Márton, mint Lajos király feleségével, 2010

Hamvas Márton visszaemlékezése szerint mindkettő igen nagy sikerrel zajlott: budapesti, solymári és környékbeli lakosok élénk érdeklődése mellett. A középkori hagyományőrzés akkori emblematikus szereplői közül sokan megfordultak Solymáron. Itt járt Kassai Lajos, a modern lovasíjászat megteremtője, a Hollóének Hungarica és a Dobogókő együttesek, a Szent György lovagok, a Mathias Rex és a börzsönyi nehézgyalogosok. Volt solymász- és lovasbemutató, királyi lakoma, reneszánsz színház, középkori gyerek játszóház, vásár, tábori élet bemutató, táncbemutató, lovagi torna.


Kilián Gusztáv, a Szent Kilián Lovagrend nagymestere

Az esemény anyagi terheit döntően Kilián Gusztáv saját vagyonából finanszírozta, de szponzorként, illetve támogatóként többek között Kertész Péter kanonok plébános, a solymári önkormányzat, dr. Szente Kálmán polgármester, a Helytörténeti Alapítvány, a Grand-Ács Kft is részt vállaltak az esemény megvalósításában. Harmadjára, 2011-ben forráshiány miatt már nem kerülhetett sor a várjátékokra.


2016

A következő ilyen jellegű esemény 2016-ban, a település 750 éves jubileumára valósulhatott meg "Vártábor" néven. A gyermekeket és iskolásokat célozva, Bogdán Andrea képzőművész kezdeményezésére, a Jablonkay Mária által vezetett helytörténeti gyűjtemény intézményi hátterével került megrendezésre. A tábort és a programokat Jávor Csaba helyi középkori rekonstruktőr bonyolította le. Ez a rendezvény már élvezte az önkormányzat teljes bizalmát, aki az anyagi keretet is biztosította hozzá. Az ötnapos vártábor öt történelmi korszakot mutatott be vendég előadókkal, lovasíjász-bemutatóval, sólyomröptetéssel és római legionáriusokkal. 2017-ben ismét  tervezték a megrendeztését, ám az érdeklődés hiánya (kevés jelentkező) miatt elmaradt.


Bajvívás a várban, (Forrás: solymaronline.hu)

2018

Új lendületet vett a várjátékok története 2018-ban, "Élő középkor" néven. Jávor Csaba, mint civil kezdeményező jelentkezett az országos Múzeumok Éjszakája programsorozatra, ennek köszönhetően újra megelevenedhetett a 14. századi solymári vár. A Jávor-család és a Grex Porcorum hagyományőrző és életmód rekonstrukciós kisközösség szervezésének köszönhetően zömében solymári lakosok látogatták meg akkor a várat, száznál is többen. Az esemény életközeli betekintést nyújtott középkori mindennapokba; íjászattal, a szakállas puskával, páncélokkal, kardokkal ismerkedhettek meg testközelből a vendégek. Lehetett iniciálét festeni, nemezelni, táblajátékokat játszani, sőt középkori ételeket megkóstolni. Középkori zene is színesítette az estet, a Corvus Albus középkori zenészek közreműködésével.


Látogatók a várjátékokon (forrás: solymaronline.hu)

2022-2024

2019-ben törvényi változás miatt nehézkessé vált civilek jelentkezése a Múzeumok Éjszakájára, ezért nem kerülhetett rá sor, 2020-ban pedig a Covid-járvány lehetetlenítette el a solymári várjátékok, illetve az "Élő középkor" megrendezését. A 2020-as pandémia után és a helytörténeti gyűjtemény szemléletváltásával különösen fontos célkütűzéssé vált, hogy a solymári történeti múlt érzékelhetőbb hangsúlyt kapjon a helyi kultúrában. Ennek részét képezte az is, hogy a solymári vár – mint történeti helyszín – szintén élénkebb szerephez jusson. A civil és az intézményi törekvések találkoztak, így 2022-ben a Múzeumok Éjszakáján újra megelevenedett a középkor a solymári várban. Emellett létrejött többek között a Ludi Solmarensis, a solymári ókort megidéző hagyományteremtő rendezvény is, aminek második alkalommal (2024) a vár alatti tisztás adhatott otthont.


Güglerek (forrás: Güglerek facebook oldal)

2023-ban a Güglerek történeti újrajátszó kisközössége állandó partnere lett a helytörténeti gyűjteménynek és a helyi kezdeményezéseknek, így az "Élő Középkor" ismét megrendezésre kerülhetett. Ugyancsak a fent említett összefogásnak és szemléletnek az eredménye az is, hogy 2024-ben először innovatív jellegű, a megszokottól teljesen eltérő tematikájú vári program bonyolódhatott le. A solymári babonás emlékeket megidézve "Szellemjárás a várban" címmel esti, korhatáros, regisztrációhoz kötött dramatizált múzeumpedagógiai közösségi élményt kínált a helytörténeti gyűjtemény. A performanszokká formált kis történeteket színpadias kellékekkel megjelenítő program a közönséget is bevonta a játékba.



Az évek során megvalósult programok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a vár nem csupán régészeti objektum, vagy turszitikai célpont, hanem a hagyományőrzésnek és a kulturális innovációnak is a különleges apropója. Mint ilyen egyedi lehetőség a helyiek számára, hogy megszeressék Solymárt. Még sok generáció számára válhat az élmények, vagy akár az ismeretszerzés különleges színterévé.

59 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comments


bottom of page