Dr. Jablonkay István többrészes publikációjának negyedik része. A Solymári Hírmondóban megjelent cikkében a vár építésének történetét illetve a Zsigmond-kori körülményeket ismerteti. Solymári Hírmondó - 1995. május
Azt, hogy Laczkfy István kapott-e Nagy Lajos királytól a vár építésére engedélyt, vagy anélkül építtette a várat, ma már igen nehéz lenne lisztázni, de azt, hogy a Lajos király után következő Zsigmondot várépitíetőnk segítette a nagyon zűrzavaros körülmények között a trónra, az bizonyított. Hol választott várának helyet Laczkfy István? A vár helyét a természet alakította ki mai formájára, első sorban az erózió hatására a negyedkorban. Igaz, hogy a vízfolyások irányát már sokkal korábban, a harmadkorban történt kéregmozgások létre hozta törésvonalak határozták meg, így a Jegenye völgy DélÉszak irányát is. A Vár hegy harmadkori képződésű Hárshegyi ho mokkőből épült fel zömében, közel, ahogy ma is látjuk, viszont, az a lemélyített nyereg, ami a Várhegy keleti végét a szemben lévő, pár méterrel alacsonyabb dombháttól jól elválasztotta, már az ott lakó bronzkori népek önvédelmi célú beavatkozásának tekinthető. A természetadta körülmények korai felismerői is védelmi célra használták. A középkori vár többé-kevésbé ovális alakú hegytetőn épült.
A dombtetőt teljes hosszában és szélességében kihasználták a vár építésére. Az elnyújtott vár főtengelye a kelet nyugati iránytól 15 fokban terel kelet-délkelet felé. A vár "palota" épülete az északi várfalra támaszkodva a vár közepére esik. Ehhez épülthozzá nyugat felől egy melléképület. Az elkeskenyedő nyugati udvarban jelentős épületmaradványok nem ismertek, viszont a déli fal mellett a nyugati harmad és a középső harmad határán van a vár ciszternájának ürege. Egykori falazását régen kiszedték. Ettől keleti irányban a déli várfallal párhuzamosan több falmaradvány tűnt elő a járószintben. A várudvar keleti harmadába esik a későbbi építésű öregtorony és az északi kaputól az öregloronyig húzódó, majd onnan a déli várfalba kapcsolódó új főfal. Ez a korábbi egységes udvar keleti végét lezárja, de megérte, mert a vár a keleti oldalról a legse bezhetőbb.
A kettős falrendszer és a torony nagyban fokozta a vár védelmét. Látott-e ostromot a vár? Látott bizony. Az első még a Zsigmondi időkben volt. A vár tulajdonosa Borbála királyné, már közel másfél évtizede, amikor Sano olasz "rablólovag" embereivel rövidebb ostrommal beveszi a várat és azt nem hajlandó visszaadni, sőt azt is megakadályozza, hogy a királyné a várbirtok jövedelmét megkapja. Borbála királyné utasítja Csepel-szigeti ispánját, a felhévízi konventi kormányzót, Chalamya-i offi cialisât, hogy az Olaszt embereivel űzzék ki és téríttessék meg az okozott kárt. Borbála királyné azt is közli hogy Zsigmond király (és akkor már császár) ítélkezni fog felettük. Amikor Zsigmond már német-római császár, píttet a solymári várban is egy olyan késő gótikus díszkályhát (mint a budai várban), melynek oldalait királyi és császári címerei díszítették. Az összetört csempedarabok alapján kérésemre a Budapest Történeti Múzeum resturatorai a cseh királyi és német császári címerű csempéket épp másolatban elkészítették, a magyar királyira már nem került sor, magam pótoltam. Zsigmond 1437-ben hazatérőben Prágából Znaimban meghal, Az összeesküvést szövő Borbálának távoznia kellett az országból. Az új vártulajdonos Erzsébet, Zsigmond és Borbála lánya, Albert király felesége. Albert 1439-ben a szendrői csatában kapott járvány os betegségbe belehal. Erzsébet királyné 1442-ben várunkat a korbáviai grófoknak adja zálogba, majd év végén maga is meghal.