Solymár József 9 részes írása Corvin Jánosról, aki Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet unokájaként hercegi minőségében várunk birtokosa volt. A cikksorozat a Solymári Magazin hasábjain jelent meg 2011-2012-ben.
A solymáriak nagyon megbecsülik múltjukat. Nemcsak az utóbbi három évszázadot, a sváb betelepüléssel kezdődő szakaszt, hanem a megelőzőket is, egészen a római korig vagy még tovább. És igyekeztek, igyekeznek kiválasztani azokat a jeles személyiségeket, akik valami módon Solymárhoz köthetőek, akik netán ezt a földet taposták. Így került kiválasztásra nagy királyunk, Hunyadi Mátyás, aki szívesen űzte a vadat a bekerített nyéki vadaskertben, s aki ilyen alkalmakkor többször is megszállt az inkább vadászkastélynak beillő solymári várban. I. rész Mátyással, bármily rokonszenves személyiség volt is, van egy nagy gondunk. Nehezen lehetne kisajátítani: hiszen nemcsak itthon van több tucatnyi helyen Mátyás-kultusz, de szeretettel őrzik emlékét a szomszédos országokban is. Hogy csak egy példát mondjak, Mezőkövesden még a matyó népcsoport nevét is Mátyásig vezetikvissza. Jó lenne, ha lenne saját hősünk is. Erre pedig igen alkalmatos személy Corvin János, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet unokája, Mátyás fia - aki ugyan nem királyi házasságból való, de a származását soha senki meg nem kérdőjelezte. Ezt a fiút egy ideig nem tekintették a korona örökösének; Mátyás, nem rendelkezvén uralkodói ősökkel, királyi famíliából választott feleségtől kívánt megfelelő utódot nemzeni. Csak amikor Beatrix, a nápolyi asszony meddő maradt, igyekezett minden erővel Corvin János sorsát elrendezni. János herceg rendkívül igényes nevelést kapott.
A híres Corvin könyvtár kódexeinek egy részét az ő felkészüléséhez szerezték be és a könyvtárat őrző talján tudós volt a nevelője. Mátyás feltehetőleg nemcsak Bécs ostrománál osztotta meg sátrát fiával, de esetenként vadászataira is magával vitte a herceget. Egy tény. Corvin János nemcsak a valaha e tájon volt legnagyobb vagyont örökölte meg, de a legnagyobb fullasztó adósságot is. Kénytelen volt még Vajdahunyadot is zálogba adni. Talán csak egyetlen birtokot nem adott zálogba soha, ez pedig a solymári vár és környéke volt. Mivel a Mátyás halála utáni zavaros időkben nem törődtek vele, a királyi vadaskert kerítése több helyen ledőlt és az állatok kiszabadultak. Így történhetett, hogy Corvin János a solymári völgyben még bölényekre is vadászott. A herceg nagyon fiatal és nagyon magányos volt atyja halála után. Neki nem volt Szilágyi Mihálya, aki trónra segítse. Székesfehérvárott ő vitte a koronát, amelyet végül Ulászló fejére tettek. Nem tudott olyan ordas ellenfelekkel megküzdeni, mint Beatrix, és a bajkeverőket megszégyenítő Bakócz Tamás. A koronát elveszítve horvát bánként nagyatyja, Hunyadi János hadvezéri teljesítményeinek megismétléseivel próbálkozott, de ebben megakadályozta a korai halál.
Sírba szállt a nagy nemzetség utolsó tagjaként ötéves kisfia Corvin Kristóf is. Corvin János végső nyughelyéül az általa segített pálos szerzetesek Lepoglava városkában lévő kolostorának temploma alatti kriptát választotta. Izgatott a dolog: vajon öt évszázad múltán megőrződött e a sír abban az építményben, amely később öregek otthonául szolgált. Először a szlovén követséget hívtam fel. Ők átirányítottak a horvátokhoz. Ott pedig megkaptam Blaskó Márta telefonszámát, aki dokumentumfilmet csinált a horvátországi magyar emlékekről. Kiderült, hogy a lepoglaviaiak ma is hűségesen ápolják Corvin János emlékét. Szívesen kötnének testvérvárosi szerződést, de eddig nem találtak magyar vállalkozót. Corvin János élete szép, tragikus történet, de ugyanakkor kalandregénynek vagy bűnügyi krónikának is beillik. Ha van türelmük és kedvük hozzá, folytatásokban szívesen elmesélem.