Corvin János, a solymári vár tragikus sorsú gazdája - IX. rész
Amikor Corvin János hadba szállt, hogy a reá bízott területet a török támadás ellen megvédje, nem sejtette, hogy ez az akció kudarcot hoz és végzetes lesz számára. Csupán a hívei áldozatkészségének köszönhetően kerülte el a fogságba esését, már pedig azt Szilágyi Mihály példájából tudhatta, hogy az vagy a kivégzést, vagy a Héttoronyban való örökös fogságot jelentené. Végül is sikerült megszabadulnia, de a bujkálás közben mocsárláz támadta meg szervezetét, és ez végzett vele.János herceg tudta, hogy nincs menekvés. Ő maga intézkedett úgy, hogy az általa támogatott pálos rendi szerzetesek kolostortemplomának kriptájában lepihen. Ez lett aztán sírhelye öt éves fiacskájának, az alig öt éves Kristófnak, s fejeződött be ily szomorúan a Hunyadi-Corvin ház rövid, dicsőséges története. Csalódásra ad okot Corvin János élettörténete? Pályája elmarad a nagy elődökétől. Így igaz. Csakhogy ő mindössze harmincnégy esztendős volt, amikor karrierjét a végzet ily csúfan derékba törte.
Gondoljuk el, tudnánk-e Hunyadi János nevét, ha a török elleni összecsapásokban - amikor nem egyszer ő húzta a rövidebbet - a küzdőtéren marad, vagy török fogságba esik? Corvin János nemcsak a balul sikerült Dózsa-féle parasztlázadássá lett keresztes hadjáratot érhette volna meg, de a mohácsi csatában is ott lehetett volna a helye. De egy lett ő a nagyra hivatott utódok Szent Imre herceg által elkezdett sorában. A nagy ember korán elhunyt utóda mindig megmozgatja az írók és az olvasók fantáziáját. Elég, ha Napóleon fiára, vagy a mi Petőfink Zoltánjára gondolunk. Így Corvin János is fel-fel bukkan a magyar irodalomban. Szerencsére neki egy igazi hűséges krónikása is fennmaradt. A Révai Lexikon is megemlékezik Schönherr Gyulának, a Magyar
Nemzeti Múzeum levéltár őrének 1894-ben megjelent munkájáról, amelynek címe szerényen csupán ennyi,
Hunyadi Corvin János 1473-1504. Ő mindent összeszedett erről a korán eltávozott Hunyadiutódról. Egyértelműen rokonszenves a portré, amelyet megrajzol. Kár, hogy nem állt mellé a szerencse, az a bizonyos sors bona, amelyet később Zrínyi Miklós, a költő emleget. A Hunyadi család története históriánk legszívhezszólóbb és legmegrázóbb lapjain olvasható. Mátyás az Árpád ház utáni egyetlen igazi nemzeti királyunk, a magyar városok és falvak egész sorában patrónusként származtatott helyi hős is. És ebben Solymár sem kivétel. Corvin János, akinek Mátyás szándéka szerint folytatni kellett volna atyja művét, már árnyékban maradt. A krónikás levéltári őr kiemeli, hogy Solymár különösen kedves birtoka volt Corvin Jánosnak, amelyet soha, nagy szorultságában sem adott zálogba. Járhatott itt atyjával, és később, amikor Budára jött, egyedül is. Illő hát, hogy mi is szeretettel emlékezzünk róla